Üdvözöljük!

A vízkészlet - térben és időben - nem egyenletes mértékben áll rendelkezésre, ezért a használata csak szabályozott formában történhet, a fenntartható fejlődés mértékéig.
A víz használati értékét - többnyire védelmének fokát is - a rendelkezésre álló mennyisége, a felhasználhatósági célok fontossága, az azonos jellegű (minőségű, felhasználhatóságú) víz előállítási költsége (vagy képződési sebessége) határozza meg. Nyilvánvaló, hogy az emberi fogyasztásra közvetlenül alkalmas (pl. első osztályú rétegvíz, karsztvíz), vagy rendkívül lassan megújuló (termál és gyógyvizek) vízkészletek fokozott védelemre szorulnak. A magyarországi vízügyi gyakorlatban ennek több évtizedes hatósági engedélyezési múltja van. A kivehető víz mennyiségét az engedélyezési eljárás folyamatán belül hidrogeológiai-hidrológiai szakvélemények alapján korlátozták / korlátozzák.
A vizek védelmével, állapotuk javításával és megőrzésével összefüggő feladatok ellátása az állam, a helyi önkormányzat, valamint a vizek hasznosításával járó jogokat gyakorló, kötelezettségeket teljesítő, illetve a vizekbe bármilyen tevékenységgel közvetlenül vagy közvetve szennyvizet, vízszennyező anyagot kibocsátó kötelessége. Ezen feladatok ellátása érdekében a vizek használatával, a vízkészletek védelmével összefüggő társadalmi ráfordítások részleges vagy teljes megtérülése érdekében a külön jogszabályokban meghatározott esetekben járulékot, érdekeltségi hozzájárulást vagy díjat kell fizetni. A vízhasználó a vízjogi létesítési, üzemeltetési engedélyben lekötött vagy engedély nélkül felhasznált, továbbá az üzemi fogyasztó a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség után vízkészletjárulékot köteles fizetni.
2016. október 1-jétől a vízkészletjárulék kiszámításáról szóló 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendeletet módosította a 34/2016. (VIII. 2.) BM rendelet, amely módosítások a 2017. adóévre vonatkozó fizetési kötelezettséget érintik.