Üzemeltetési vízjogi engedéllyel rendelkező vízhasználók az engedélyben szereplő lekötött vízmennyiség meghatározott mértékű túlfogyasztása esetén többletjárulékot, illetve felhasználás elmaradása esetén is köteles járulékot fizetni az alábbi szabályok szerint:

• Amennyiben a vízhasználat (fogyasztás) a lekötött mennyiség 110%-át meghaladja, a lekötött  vízmennyiségen (100%-on) felüli mennyiség után magasabb alapjárulékkal kell számolni a vízkészlet járulékot.
• Amennyiben a vízhasználat a lekötött vízmennyiség 80 %-a és 110%-a közé esik, akkor a tényleges fogyasztás után a normál alapjárulékkal kell számolni a vízkészlet járulékot.
• Amennyiben a lekötött vízmennyiség kevesebb mint 80%-a kerül felhasználásra, a lekötött mennyiség 80%-a után kell fizetni a vízkészlet járulékot az alapjárulékkal számolva.

ENGEDÉLY NÉLKÜLI VÍZHASZNÁLAT KÖVETKEZMÉNYEI

Aki vízjogi engedélyhez kötött vízhasználatot vízjogi engedély nélkül, vagy attól eltérő módon folytat, azt a jogszabályban meghatározott büntető díjjal számított járulék terheli.
Az engedély nélküli vízhasználat megvalósulási típusai:

• A vízhasználatot engedélykérelem nélkül üzemeltetik;
• Az üzemeltetési vízjogi engedély érvényessége lejárt;
• A vízhasználat jogilag létesítési - szüneteltetési stádiumban van;
• A vízhasználat az engedélyben meghatározott időszakon kívül valósult meg;

Ezekben az esetekben is kell vízkészlet járulékot fizetni az engedély nélküli vízhasználatokra megállapított megnövelt alapjárulékkal számolva! Az engedély nélküli vízhasználatra a vízügyi hatóság vízgazdálkodási bírságot állapíthat meg, amelyet a VKJ fizetés menüpont alatt szereplő bankszámlaszámra kell befizetni (VKJ fizetés).

KÉSEDELMES MEGFIZETÉS KÖVETKEZMÉNYEI

A fizetésre kötelezett, az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény. 206. § - 209. § értelmében a járulék késedelmes megfizetése esetén, a késedelem okától függetlenül, a befizetési határidő napjától késedelmi pótlékot köteles fizetni. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a mindenkori jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékének háromszázhatvanötöd része.

https://www.nav.gov.hu/nav/szolgaltatasok/kalkulatorok/potlekszamitas

A járulékfizetésre kötelezett által befizetett összeget – ha az összes tartozásnál kisebb – sorrendben (ezen belül nemenként a legrégebbi tartozástól kezdve) az adóbírságra, a mulasztási bírságra, a vízgazdálkodási bírságra azt követően a késedelmi pótlékra, végül a készletjárulék tartozásra kell elszámolni.

EGYÉB MULASZTÁSOK KÖVETKEZMÉNYEI

A jogszabály a fizetési kötelezettség mellett egyéb – a fizetés mértékét meghatározó – bizonylatok
vezetését és benyújtását is előírja, amelyek a következők:

• Bejelentkezés: Üzemi fogyasztó a fizetési kötelezettségét a vízfelhasználás megkezdésétől számított 15 napon belül az illetékes vízügyi hatóságnak – az e célra készített nyomtatványon (D adatlap) – bejelenteni köteles. Határidőn túli bejelentkezés mulasztási bírságot von maga után.
• Víztermelési – fogyasztási nyilatkozat: a tényleges vízigénybevételéről, a fizetési kötelezettség alapadatairól, kiszámításáról az e célra szolgáló adatlapon kell nyilatkozni (nagyfogyasztó nyilatkozata: B adatlap, üzemi fogyasztó nyilatkozata: E adatlap). Határidőn túli nyilatkozat mulasztási bírságot von maga után.
• Éves elszámolási nyilatkozat: az éves összevont vízigénybevétel és a lekötés közötti eltérés fizetési kötelezettségének kiszámításáról (vízhasználó nyilatkozata: C adatlap, üzemi fogyasztó nyilatkozata F adatlap) kell nyilatkozni. Határidőn túli nyilatkozat mulasztási bírságot von maga után. Létesítési – szüneteltetési nyilatkozat: az engedélyben lekötött vízmennyiségről, a fizetési kötelezettség alapadatairól, kiszámításáról az e célra szolgáló adatlapon (L adatlap) kell nyilatkozni. Határidőn túli nyilatkozat mulasztási bírságot von maga után. Közüzemi szolgáltatói nyilatkozat: az üzemi fogyasztók adatairól és a szolgáltatási szerződésben lekötött és szolgáltatott vízmennyiségekről (K adatlap) kell nyilatkozni. Határidőn túli nyilatkozat mulasztási bírságot von maga után.
• Helyszíni víztermelési nyilvántartás: a vízmérő óra rendszeres (minimum havi) leolvasásának, esetleges meghibásodásának, cseréjének naplózása, vagy mérőóra hiányában a termelt vízmennyiség számítását megalapozó üzemeltetési adatok (víztermelési üzemidők, energiafelhasználás, mérőműtárgyak vízhozam idősora, stb.) naplózása. Hiányos nyilvántartás a méretlenségi szorzó alkalmazását és mulasztási bírságot
  von maga után.
• Vízmérő óra meghibásodás, csere bejelentése: az óra meghibásodását, illetve cseréjét a naplózás mellett, a VKJ nyilvántartásnak is nyolc napon belül azonosítható módon be kell jelenteni. A bejelentés adattartalma: hiba/csere dátuma, óraállás, óra gyári száma, hitelesítés éve, víztermelő mű vízikönyvi száma, víz-használat „G” kódja. A bejelentés hiánya a méretlenségi szorzó alkalmazását vonja maga után.
• Járulékmentesség megállapítási kérelem: 
  • tűzoltási célú, polgári védelmi célú vízhasználat és életveszélyt okozó bányászati vízbetörés esetén az életmentés időtartamára felhasznált vízmennyiségre , illetve
  • a vízjogi engedély szerinti vízmennyiség azon részére, amely azért nem vehető igénybe, mert a vízkészlet természeti okokból nem állt rendelkezésre , a mentesség megállapítását az ok bekövetkezésétől számított hatvan napon belül az illetékes vízügyi hatóságtól kell kérni. Hatvan nap után a mentességre hivatkozni nem lehet.